A mozgólépcsőn állva ért a nagy felismerés. Miután már vagy a negyedik vállalhatatlan fehér bojtos- piros sapkás figura suhant el velem szemben. Ma van ’A Télapó’. Amit totál elfelejtettem. Vazze.
Viszont sosincs késő ünnepelni. Most sem. Mondjuk egy sztaniol papírba kényszeríett, tejbevonós amorf csokimiki rituális lefejezésével és befalásával? Még mit nem! Inkább a már többször bevált módszerrel. Hát igen. Ivással!
Az egyszerű borkedvelő persze nem holmi borissza kocsmatöltelék! Fenét. Megválogatja mit és kivel. „Szomjasan lihegő krampuszok, csörömpölő ajándékok, szekszárdi borászok” – szólt a Mikulás napi Borjour invitálás. Na, ez lesz az. Úgy hogy irány a helyszín, az Impró – Kreatív töltőállomás! De mi is pontosan ez a hely? A 10 fős Momentán társulat törzshelye, ahol a várt nem várt, és a nem várt az elvárt... Mert hogy ők az interaktív improvizációs színház magyarországi meghonosítói (értsd: a Beugró előtt is volt élet...) Minden este úgy mennek fel a színpadra, hogy fogalmuk sincs, mit tesznek majd. Aztán tesznek valamit. És ez elég vicces tud lenni. Most is az volt. Például amikor egy mezei mikulás sapka egy pillanat alatt vérgólyává változott... Szóval ezúttal sem okoztak csalódást speciális, boros témákkal tűzdelt rögtönzés sziporkáikkal.
A műsor közben folyamatosan kóstoltuk a 3 meghívott szekszárdi pincészet borait. Először az általam még nem ismert Pastor Pince könnyedebb tételei jöttek: egy friss kékfrankos rosé ropogós savakkal, és finom gyümölcsösséggel. Majd egy zamatos siller kadarkából, piros bogyós íz kortynyi vörösboros érzettel. A harmadik tételük a Medito egy 2008-as kékfrankos-cab.f-cab.sav cuvée, ami engem leginkább az egyik szomszédomra emlékeztetett: illedelmesen köszön reggel, de azért az se lepne meg, ha egyszer rám vágná a liftajtót... Szikár, hűvös, távolság tartó bor. Idővel lágyulhat (ellentétben a szomszédommal...) Juhász Tibor a pincészet borásza szimpatikus volt, legközelebb biztosan teszek még egy próbát a boraival.
Mint megtudtuk, a borászkodással foglalkozó Vesztergombi családról már az 1700-as évekből fellelhető írásos emlék, napjainkban is családi vállalkozásként definiálják magukat. Bevallom, a pincészetet az estén (és úgy egyébként is) képviselő Vesztergombi Csabával kapcsolatban elfogult vagyok: ennek elsődleges oka az egyik kedvenc vörösem, az általuk készített, és most is a borsorban szereplő Turul cuvée. 60% Cab.F-40% Merlot, kishordós érlelés, mély szín, intenzív illat, nem bántó tanninok, telt ízvilág. Eddig mindíg. Most viszont valahogy nem találtunk egymásra. Hogy én nem voltam jó formában, vagy a bor, nehezen tudnám megmondani... De gyaníthatóan inkább az előbbi, mert a többi 2 tétele sem fogott meg igazán, pedig a Csaba cuvée a borászat kvázi zászlós bora. Az viszont biztos, hogy túl sokszor szerzett már örömöt korábban a Turul ahhoz, hogy ennyi miatt csak úgy leírjam. Szóval Turul Forever! De legalább is next time:-)
A végére hagytam az Eszterbauer Borászatot, pedig igazából velük kellett volna kezdenem. Esetükben ugyanis egészen különleges módon ötvöződik a hagyományok szigorú őrzése és a kreatívitás. Elég csak a boraik cimkéjére pillantani: az Eszterbauer család 10. generációjának számító János és borász társa Pálinkás Laci (nomen est omen...) az ősök tisztelete jeléül a múlt századi szekszárdi paraszt-polgári világának megtestesítőit, saját nagyszüleiket és dédszüleiket jelenítik meg borcímkéiken. Így például a klasszikus Bordeauxi házasítású Mesterünk cuvée-vel a nagypapára emlékeznek, de emléket állítanak a nagypapa napszámosának (!) is: „ A mindig borostás arcú, ápolatlan külsejű, kaszától, kapától, és nyári forróságtól meggyötört napszámos, kit gyerek fejjel – helytelenül –lenéztem. Most elégtételül a legszebb borunk címkéjén álljon számára emlékezés és verejtékes munkájáért elismerés...” volt olvasható a 2008-as Cab.Sav címkéjén, amelynek a Tivald nevet adták. Számomra az este legszebb bora végül a Tüke Bikavérük lett, testes, karakteres, és nem ráspolyozta szét a torkom a tanninja. Szexi, ahogy Szekszárdon az ilyen bort hívják. Mert ha megissza az ember, a saját feleségét is megkívánja tőle...
Na, tényleg soha rosszabb Télapót. Asszem legközelebb is kihagyom a cipőfényesítést, és inkább a bort öntő krampuszokra bízom magam. Még ha szomjasan lihegnek is...
Szóval jövőre veletek ugyanígy, ugyanott. Vagy bárhol. De leginkább mindenhol.
Mikola Tamás
Az est szereplői:
Pastor Pincészet:
Rosé 2011
Kadarka Siller 2011
Medito Cuvée 2009
Vesztergombi Csaba:
Cabernet Sauvignon 2008
Turul Cuvée 2007
Csaba Cuvée 2007
Eszterbauer Borászat:
Tüke Bikavér 2009
Mesterünk Cabernet Franc-Merlot Cuvée 2009
Tivald Cabernet Sauvignon 2009
The Wonderingchef (www.thewonderingchef.wordpress.com)
Pisztácia Blog (www.pisztacia.blog.hu)
Utolsó kommentek