Tudtommal a Budapesthez legközelebbi két Michelin-csillagos étterem a Taubenkobel Burgenlandban, és amikor május elsejére kitört a nyár, a Fertő-tavi családi túrát úgy alakítottuk, hogy nagyszülőt-porontyot otthagyva el tudjunk menni ebédelni. Néhány évente eljutunk oda, úgyhogy volt némi fogalmam, hogy mire számítsak – arra, hogy el leszek alélva és napokig mindenkinek ezzel fogok dicsekedni-, de megint mutattak olyat, amitől elkerekedett a szemem.

A menüt és a filozófiát nem mesélem el, keressen rá mindenki (vigyázat, a www.taubenkobel.com elég hangosan burukkol!). A flikkflakk, amitől odavoltam, az az, hogy az időtartam szerint, tehát nem a fogások száma szerint meghatározott menüket nemcsak borsorral vagy anélkül lehet kérni, hanem alkoholmentes italsorral is, amit természetesen ugyanúgy az ételekhez illesztenek, ahogy a borokat szokás. Mivel nem én vezettem, természetesen a borsort kértem, de volt olyan fogás, ahol bántam: az alkoholmentes verzió ha nem is jobb, de izgalmasabb volt.

A pitypanglimonádén még jót vigyorogtam és elhatároztam, hogy itthon én is fogok villantani vele, de a paradicsomvíztől már elkerekedett a szemem. Erwin Gegenbauert eddig csak a gyümölcseceteiről lehetett ismerni, de mint kiderült, levei is vannak (remélem, ti is beleborzongtok ebbe a képzavarba.) A paradicsomvíz úgy készül, hogy a paradicsomot csak éppen hogy megnyomkodják, de nem facsarják, pláne nem paszírozzák – az így lecsöpögő lé tiszta, áttetsző, narancssárgás és elképesztően paradicsomízű. Nagyon jó éttermek séfjei használják alapanyagként és az is ismerheti, aki gyártott már otthon szárított paradicsomot - ez az, ami pucolás közben mindenhova befolyik és jól kimarja a kezed -, de palackozva még nem találkoztam vele.
Az étterem melletti kis delikátboltban árulják, úgyhogy hoztam belőle, hogy mások is képedjenek el tőle – jelentem, sikerült. Ja, és addiktív.

Ráadásul félig-meddig ellőtték az egyik kedvenc kóstolóötletemet is, miszerint szüretkor az érett szőlőket fajtánként kéne összekóstolni a belőlük készült borokkal: a fogások mellé szőlőléből érkezett Gut Oggau fehér és vörös küvé is, Gegenbauerék webshopja pedig négyféle szőlőlevet kínál, természetesen fajtánként. Egye fene, legalább nem kell ragacsos kézzel bóklászni a sorok között. 

Megyeri Sára