borjour

Ha valami jó, az jó. Akkor bejön és kész, no comment. Júliusban bejött a Momentán és már sokkal előbb bejött St. Andi. Most szeptemberben a Borjour Extrán viszont egyszerre jött be mindkettő -  impro színház és bor. Vannak alkalmak, amik egyszerűségükben válnak felejthetetlenné. Ez pont ilyen volt. Színészek díszletek nélkül, a teret dugig betöltő jelenléttel és Lőrincz Gyuri a maga hegyvidéki, visszafogott borászeleganciájával és legendás boraival, egy hamisítatlan belvárosi pinceterem, apró színpadán. Színész- és  bortehetségek. Pompás. Nevettünk könnyeset, kóstoltunk Rozétól Örökké Napos Hangácsból Pinot Noirt Kadarkával Merengőn.

Nekem amúgy is ’szívemcsücske’ kóstoló volt ez, mert St. Andrea szeretette meg velem a vörösbort – na persze nem volt nehéz dolog a 2006-os Merengővel. Most sem okozott csalódást, mert tavasz óta nem kóstoltam ennyire jó borsort. A Rose gyümölcsös, friss és üde, a Napbor a 2010-es évjárat ellenére is illatos citrusokkal, gurulós barackkal, kevés zöldfűvel, ásványokkal és szép savakkal hódít. A Kadarka  füstös, dohány, bőr,  fűszer és földjegyek merev  tónusaiban lassan engedi meglátni a gyümölcsöt, ízében viszont már szépen jelen vannak a piros bogyós ízjegyek. Színe tündököl a színpadfényben. A Pinot kicsit gyümölcsösebb, mélyebb színárnyalattal, jól eltalált ásványos jegyekkel, Pinot-hoz illő tanninokkal mutatkozik be. A Hangács Bikavér nagy bor lett megint. Öblös, rusztikus, amit főleg a Kékfrankosnak köszönhet. Nagyon szép egyensúly, magasabb sav és alkohol kíséretében szeder, szilva, bors, szegfűszeg támad a pohárból. Záró bor a 2009-es Merengő. Nagyon vártam hátha megdönti nálam a 2006-os hegemóniáját a Bikavér Superiorok sorából. De ez most elmarad. Igaz ez még csak most jön ki, várok vele hátha kerekednek még a savak és az ízek, lesz alkalom még visszakóstolni. A feketebogyós gyümölcsök mellett, nagyon izgalmas fűszeres jegyek bontakoznak ki, hangsúlyos a bors és én még köményt is éreztem a fás jegyek mellett.

Az est borát most direkt a végére hagytam, mert a nagy Bikavéreket keményen lenyomta a szavazáskor az Örökké. Meggyőződésem, hogy egy borhoz sokat hozzátesz a hangulat és az élmény, így a legjobbkor kóstoljuk - nevetés közben - de valami azt súgja, hogy ezt a bort bármikor is kóstolom majd újra, épp így fog tündökölni. Egy szikrázó bölcsességgel megáldott lágyan aranyló Famme Fatale. Mandula, méz, egzotikus gyümölcsök, főleg ananász. Fűszere a vanília és egy csipetnyi fehérbors. Mindezt a Nagyeged tufás talajából, tűzhányók letűnt korát idéző ásványos jegyek fogják közre. Savak és alkohol pont középen, egyensúlyban ízzel és lélekkel. A korty a tudatalattimig hatolt. Még most is tudom milyen…tökéletes.

Krasznai Zsófi

Szereplők a kóstolás sorrendjében:

Rosé 2010 St. Andrea Pincészet, Eger
Napbor 2010 St. Andrea Pincészet, Eger
Örökké 2009 St. Andrea Pincészet, Eger
Kadarka 2009 St. Andrea Pincészet, Eger
Pinot Noir 2008 St. Andrea Pincészet, Eger
Hangács Egri Bikavér 2008 St. Andrea Pincészet, Eger
Merengő Bikavér 2009 St. Andrea Pincészet, Eger

www.standrea.hu

http://momentantarsulat.hu/impro/

Egy biztonsági őr a bejáratnál, aki miután egy vendég arra kéri, hogy óvatosan tegye fel szőrös csuklójára a karszalagot, azt válaszolja: „ne aggódjon, nem vagyok kozmetikus”. Egy balatoni olaszrizling, ami olyan fiatal még, hogy szinte pezsgőt játszik, de már tele van a nagyság jeleivel, jó savakkal, egy gyümölcsdarabokkal megrakott limonádé ízével és egy könnyű mandulatorta krémességével. Egy stand nélküli (hajléktalan) borásznő, aki élete első borát kezében szorongatja és töltögeti a járókelőknek a tűző napon. Egy gewürztraminer, aminek végre tényleg rózsaillata van, ahogyan azt a szakkönyvek írják. Egy biztonsági őr, akinek rádiójából ez hallatszik: „Oroszlános őr, oroszlános őr, jelentkezz!”, ő pedig beleszól: „Most nem ér rá, a leopárdokat eteti”. Egy 2010-es etyeki fehérbor, ami nemhogy iható, hanem nagyon jó, tele citrusokkal, zöldalma ízével, frissességgel és harapásnyommal. Egy hivatalos honlap, mely a szolgáltatások között megemlíti a „varázslatos kilátást” is, de a világítást és a jó levegőt már kihagyja a felsorolásból. Egy juhfark, ami kivételesen nem smirglizi végig a nyelvem, de cserébe egyszerre gazdag és könnyen iható. Egy nagyon hosszú sor a mobilvécék előtt, melyben férfiak is álldogálnak. Egy megtelt tábla. Egy bokor, melyet 11 után folyton férfiak vesznek körül diszkrét terpeszekben. Egy borász, aki nem hajlandó féldecinél kevesebbet adni egy érdeklődő párnak, azaz elfelezni a felet. Egy vendég, aki teljes mértékben teletölteti poharát és a végeredményt elégedetten „feszített víztükör”-nek nevezi. Egy borkereskedő, aki olyan szeretettel nézi borásszal beszélgető feleségét, hogy azt a családi honlapon meg lehetne említeni a szolgáltatások között, és nyilván megfizethetetlen lenne. Egy etyeki birtokigazgató, aki megkérdezi, hogy na, kinek a pinot-ja van benne szerinted Magyarország legjobb öt pinot-jában, és magára gondol (és tényleg). Egy soproni borásznő, aki bezárja a standját vasárnap délután, mert minden bora elfogyott. Egy rajongója, aki este bosszankodik. És persze egy tokaji furmint, aminek tenger íze van.

Szereplők, ABC sorrendben:

aborfesztival.hu

Csetvei Kriszta

Gizella Szil-völgy, Tokaj, 2009

Ismeretlen Biztonsági Őr1

Ismeretlen Biztonsági Őr2

Kertész Zöldveltelini, Etyek, 2010

Kreinbacher Juhfark, Somló, 2009

Luka Enikő

Matolcsy Sára

Meg nem nevezett villányi borász

Michel Léon Gewurztraminer, Elzász, 2009

Nagy Sebestyén

Tálos Attila

Válibor Olaszrizling, Badacsony, 2010

Nagy Sebestyén

A Borjour erre is jó. Kipróbálni valami olyat, ami egyébként meg se fordul a fejedben. Például bort kóstolni a Metro alagútban - de ez egy másik történet…

Kísérletezgető típus vagyok, de azt nem sejtettem, hogy valaha is ezt művelem majd egy igazi portóival, de hát egyszer élünk, a bor meg értünk van. Nagyon jó móka és nem az utolsó.

A recept:

Figyelem! Férfiaknak életveszélyes, megrázó élmény, ezért használat előtt kérdezze meg az úriember kezelő orvosát vagy gyógyszerészét…Nőknek bármilyen mennyiségben ajánlott.

Végy egy pohárka tiszta rozé portot, kóstold meg, ízlelgesd, majd dobj bele egy nagy jeget, kóstold meg így is, és  ízlelgesd tovább, majd egy hagyományos szódásüveg segítségével töltsd fel jól bubis vízzel. Jesszusom. Isteni... Érdekes, hogy mennyire más-más élmény jut ugyanabból a pohárból a három fázis alatt. Zseniális.

A kísérleti nyúl nem más, mint egy CALEM  Rose Port, Tannat szőlőből. A rozé port egyébként a portok legfiatalabb, "belépő" kategóriája. Alapszőlője általában a Tinta Roriz (Tempranillo), Touriga Nacional és Touriga Franca. A borunk vibráló rózsaszínű, friss, intenzív, illatában piros bogyós gyümölcsök és virágok dominálnak. Kóstoláskor gazdag, selymes és frissítő, cseresznye és málna ugrik ki ízéből, melyet remekül kiegészít egy cseppnyi édes méz. Harmonikus, parfümös lecsengéssel búcsúzik.

Ajánlom nektek csajbulikra, baráti-beszélgetős nyárestékre, de akár koktél-partikra is welcome drinknek. Több próbát is megér.

Krasznai Zsófi

Kóstolt tétel:  Rose Port  - (CALEM, Porto, Portugália, 3999 HUF), beszerezhető: ifdt.hu,http://origoborbar.hu/item/calem--rose-port

Igazi csajos-bájos, pink party kerekedett a nyári alkonyatban a Kopaszi-gát zöldjében. És voltak olyan édes srácok, akik még pink inget is vettek, csakhogy kaméleonként rejtőzködjenek a rózsaszínű élményben. Mi csajok meg csak élveztük a lemenő napot és a könnyed nyári borokat, pont úgy ahogy megérdemeljük. 

A nyárvégi Borjour Extra állomása nem más volt, mint a Fruska bisztró ahová az IFDT-vel közösen egy könnyed, csajos rozé estet álmodtunk és végül nem is akartunk felébredni. 

A Fruska pont egy ilyen hely, könnyű nyári kora esték ücsörgős, ciripelős, fecsegős találkozásainak törzshelye. Vidéki, ízléses lányszobák cukorillatú hangulatát idézi. Ez az a hely, ahol mi csajok otthon vagyunk, a srácok pedig kisfiús bájjal lelkesen foglalnak helyet... Beszélgetsz, kortyolsz, falatkázol és közben ringat a zene, meg a hely szelleme. A Duna alig pár lépésnyire lusta, késő esti hangulatban hömpölyög... repült az idő zárásig.

Ami pedig végképp felejthetetlenné tette az élményt, az az IFDT külön erre az estére válogatott  pink borsora. Csupa könnyed, nyári tétel, buborékos, ropogós, simulós és végül édes.  Nem mellesleg igazi utazásra hívó kóstoló sor, hiszen Olaszországtól, Spanyolországon át, az Andok lábáig vezet.

Az élményt az est bora, a VINA REQUINGUA Casa Santiago Cabernet Sauvignon Rosé koronázta meg, ami egészen Chiléig repített minket, Dél-Amerika varázslatos, indián gyümölcsös kertjeibe.

Sok tételt kóstoltunk, de vitathatatlanul ez az est gyümölcsbombája, rikítóan piros bogyós gyümölcsökkel, főleg érett szamóca és málna köszön vissza, a gömbölyű, telt ízekben. A márciusi szüretnek és gyors feldolgozást biztosító modern technikának köszönhetően a palackba préselték a lehető legtöbb gyümölcsöt, amik végig uralják a bort. Nehéz felfedezni a gyümölcsök mögött rejtőző komplex illatokat. De ha adunk egy pici időt, akkor megmutatja, hogy a friss gyümölcsözön elsőre meglepő, telt testessége honnan származik. Szívből ajánljuk, mert lehengerlő tétel, nem csak csajoknak…

Ez egy igazi késő nyári, vízparti este volt, amolyan fruskás, csalafinta, édesen csábító élmény, amit meg kell ismételnünk.

Krasznai Zsófi

Az Est bora: VINA REQUINGUA Casa Santiago Cabernet Sauvignon Rose (Chile, Curicó Valley 2010)

Kóstoltuk még:

Bisol Jeio Cuvée Rosé  , Spumante Rosè Brut (Merlot, Pinot Noir) - Conegliano-Valdobbiadene Prosecco

SUMARROCA Cava Brut Rose (Spanyolország, Penedés)

Murviedro Vega Libre Rosado (Spanyolország, Utiel-Requena 2007)

PIRINEOS Montesierra Rosado (Spanyolország, Somontano, 2010)

CALEM  Rose Port  - (Portugália, Porto)

Amikor fiatal voltam és bohó, - és persze még jóval korábban, azokban a boldog-szomorú békeidőkben, csak úgy, mintha mindig is lett volna - de pontosan 1842 októberének 5. napja óta – volt - és még kicsit van is a FRÖCCS. A FRÖCCS, ami mint tudni is illik, hála Jedliknek, Fáy Andrásnak és Vörösmartynak, létében, megjelenésében és nevében „echte” hungaricum. A maga idején, mint folyékony és bizsegető, kultúrkapocs, mint nyelvzavart megoldó pszicho-szomatikus tolmácsgép fogta és oldotta össze, a prEunionak tekinthető Habsburg „K und K” sokszínű népeit - magyaron kívül, svábot és tótot, rácot vagy oláhot, csehet, horvátot, bunyevácot, örményt, zsidót esetleg taliánt… és még kitudja mifélét ebből az észak-nyugat balkáni génkohóból. Furcsa, hogy Trianon, a maga idején sokat szapult Monarchia halála, magával rántotta az elmúlásba kultúrájának, színeinek jelentős hányadát, így részben a FRÖCCS -öt is. A FRÖCCS -nek kocsma hangulata volt - és a kocsmában érezte igazán otthon magát… Légyen az a hely akár falusi vályogon-nádfedeles csárda a parasztembereknek, gyártelepi vakolatlan-bádogtetős csehó a melósok örömére, vagy akár keretvárosi gesztenyefaárnyas-kisvendéglő a kishivatalnokoknak. A frissen csapot FRÖCCS felszíne felett táncoló-füstölgő buborékok a közösségbe tartozás igazolását sistergik fülünkbe. A FRÖCCS az egyszerű munkásemberek, a régi nómenklatúra szerinti dolgozóosztály közösségkovácsoló és mérsékelten tudatmódosító itala volt. A FRÖCCS –nek, ha volt jele az óvodában (bébi-fröccs korában), akkor az a délutáni melengető napsugár keveredése a hűvösen borzoló szellővel. A FRÖCCS, friss eleganciával, könnyed vidámsággal hurcolja magán az öt őselem által kivetett billogot. A FRÖCCS néha leszegett fejjel hallgatott. Hallgatott, ha kell, de könnyen lelkesedett és néha harsányan tudott örülni. A FRÖCCS a kesernyés nyugalommal vegyített élet itala. A különös kategóriába tartozik, mert nem csak közösségi kapocs. A FRÖCCS kapocs magunkhoz, istenhez és ezen keresztül emberekhez…